A környezetbarát talajfrissítés – komposztáljunk kertünkben! 2.rész

Komposztálás

A környezetbarát talajfrissítés – komposztáljunk kertünkben!

  1. Hogyan készüljünk fel a komposztálásra?

Arról már ejtettünk néhány szót, hogy pontosan mi is az a komposztálás. Illetve arról is meséltünk, miért jó és mitől környezetbarát. Most további tudnivalókat osztunk meg a témában.

A következő kérdéskör, hogy milyen anyagok, eszközök beszerzése szükséges, hogy felkészüljünk a komposztálásra.

Komposztálás

Környezetbarát talajfrissítés – miből készülhet komposzt?

Alapvetően összefoglalva szerves anyagok alkotják a komposztot. De nézzük kicsit részletesebben. Ezek lehetnek jó komposztáló anyagok:

  • a frissen lehullott lomb,
  • lombos fák fűrészpora, faforgács,
  • rostos tőzeg,
  • fahamu,
  • virágföld
  • lekaszált fű,
  • kiszedett zöldségek
    • levele,
    • szára,
  • évelő virágok lehullott szára,
  • egyéb zöldség- és gyümölcshulladékok,
  • szobanövények elhullott levelei,
  • kerti gyomok, melyek még nem virágoznak,
  • tojáshéj,
  • kávé- és teazacc,
  • növényevő kisállatok ürüléke (forgácsalommal),
  • papírhulladék (ami nem karton, selyem vagy újságpapír),
  • pamut, lenvászon,
  • szőr, toll.

Egyszóval rengetegminden, ami háztartásunkban jelen van, de nincsen rá szükségünk. 🙂

Komposztálás

Környezetbarát talajfrissítés – mit ne tegyünk komposztálásba?

Azért bármi nem való komposztanyagnak. Lássuk, miket hagyjunk inkább ki belőle:

  • dió- és vadgesztenyefák levelei,
  • fertőzött, beteg növények,
  • ételmaradék (hús, csont – fertőzést okozhatnak),
  • húsevő állatok ürüléke (ugyancsak a fertőzésveszély miatt)
  • magas nehézfémtartalmú szerves anyagok (nagy forgalmú utak közelében található növényi maradványok),
  • műanyag hulladék,
  • kövek,
  • fém,
  • cserépmaradványok,
  • üveg,
  • festék, lakk, olaj-, illetve zsírmaradék,
  • szintetikus/nem lebomló anyagok,
  • egyéb, el nem bomló, szervetlen anyagok.

Környezetbarát talajfrissítés – mi kell a komposztáláshoz?

A sikeres komposztálás alapszükséglete az oxigén, nedvesség és a tápanyag megléte, ezeket kell tehát valamilyen formában biztosítanunk.

Az oxigén azért fontos, mert ha levegőtlenné válik a komposztanyag, elszaporodhatnak benne a káros baktériumok, és megrothad. Úgy lehet legjobban biztosítani az oxigénellátást, hogy olyan tárolóhelyre rakjuk, ami jól szellőzik.

A víz ahhoz szükséges, hogy tudjanak szaporodni a mikroorganizmusok, ezáltal biztosítva a lebomlást. Ám az sem jó, ha túl van telítve nedvességgel, mert akkor nem hagy helyet a levegőnek. Ezáltal pedig nem lesz elég az oxigénellátás, ami ugyancsak a komposztanyag rothadásához vezethet. Akkor mondhatjuk éppen megfelelő nedvességtartalmúnak, ha a komposztanyagot kezünkben összenyomva gyengén összetapad. Azaz nem pereg szárazon, vagy préselődik ki belőle víz.

Tápanyagot pedig szénnel és nitrogénnel biztosíthatunk neki, ezek segítik elő a mikroorganizmusok életműködését. Az összetétel ideális esetben körülbelül 1 adag nitrogén mellé 25-30x annyi adag szén.

A komposztálás ideális helyszíne pedig kertünk egy félreeső zuga, mely kellőképpen árnyékos. Komposzttárolót/keretet pedig, ha nem akarunk kész műanyagot vásárolni, magunk is összeállíthatunk, lécekből, kőből, téglából. A lényeg, hogy alul nyitott legyen, hogy tudjon érintkezni a földdel.

A későbbiekben részletesen leírjuk a komposztálás folyamatát, lépésről lépésre.

Komposztálás

A környezetbarát talajfrissítés – komposztáljunk kertünkben! 1 rész.

Kerti ötletek témájú cikkek

Kerttervezés témájú cikkek

Kertépítés témájú cikkek

Díszkert témájú cikkek