Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)

Lándzsás útifű (Plantago lanceolata) gyógynövény

Ne irtsd, hanem termeszd kertedben!

Nem mind gaz, ami annak látszik. Vagy inkább úgy is mondhatnánk, hogy nem is létezik olyan, hogy gaz, vagyis minden növénynek lehetnek előnyei is. Csak meg kell találni, hogy miért, mire lehet jó egy növény.

Ennek a tipikus példája a gaznak tartott, ám valójában rendkívül hasznos növény: a lándzsás útifű gyógynövény. Ugyan lehetséges, hogy nem feltétlenül házikertünk dísze lesz, de mindenképpen hasznos lehet termeszteni.

Egyrészt azért, mert rendkívül könnyen megterem, nincsenek különleges igényei, így kezdő kertészek is bátran belevághatnak. De még az is előfordulhat, hogy nem is kell mást tenni – mint hagyni, hogy magától megteremjen, és nem gyomként kiirtani.

Másrészt pedig, mert a lándzsás útifű a leghasznosabb gyógynövények egyike.

A Lándzsás útifú (Plantago lanceolata) származása, rendszertani besorolása, előfordulása

A lándzsás útifű vagy keskenylevelű útifű lágyszárú, az ajakosvirágúak rendjébe, útifűfélék családjába és Plantago nemzetségbe tartozó növény. A lándzsás útifű gyógynövény elsősorban Eurázsiában elterjedt, de szinte bárhol elél. Megtalálható jellemzően sík területeken: legelőkön, mezőkön, műveletlen földeken, de akár árokparton, keréknyomokban, utak mentén is, valamint hegyvidékeken is találkozhatunk vele.

A lándzsás útifű az egyike a húsz, Kárpát-medencében található útifűfaj közül. Legközelebbi rokonai a széles levelű útifű és a közepes levelű útifű: mindhárom gyógyhatással rendelkezik, de a lándzsás útifű a leghatásosabb.

Hazánkban egyéb használatos nevei: kígyófű, kígyónyelvűfű, lúdnyelvűfű, hálófű, gyíkfű, útilapu.

A lándzsás útifű megjelenése, igényei, termesztése

A lándzsás útifű évelő gyógynövény, ami mintegy 20-40 cm magasra nő meg. Gyökerei rövidek, levelei levélrózsaszerűen a talaj közelében vannak. Érdekesség, hogy ha levelét hosszában kettétépjük, a levélerek csak az egyik felében maradnak. Virágzata füzérben áll, tömör, rövid és fehér színű, és májustól októberig virágzik. A lándzsás útifű virágpora közepesen allergizáló hatású.

A lándzsás útifű gyógynövény kifejezetten igénytelen növény, legtöbbször magától megterem: nincs szükség külön termesztésre, csak hagyni kell, hogy magától cseperedjen. De ha mégsem találjuk kertünkben, október-novemberben a séták alkalmával gyűjtsünk néhány magot belőle, és hűtsük le egy hónapig. Ezt követően kiszárítva, szobahőmérsékleten lehet csíráztatni.

A lándzsás útifű gyógynövény felhasználása

A lándzsás útifűnek elsősorban a levelét használják fel, melyet akár augusztustól októberig gyűjthetünk, de a legideálisabb erre a május-június.

A lándzsás útifű levelei gyógyhatásai mellett salátának is kiválóak, sőt, akár a csíráját is felhasználhatjuk erre a célra.

A lándzsás útifű gyógynövény gyógyhatásai

A lándzsás útifüvet gyógynövényként leginkább teának fogyasztják, de készítenek belőle étrend-kiegészítőket is. Mi mindenre jó a lándzsás útifű?

• Baktériumölő, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító hatás: égési sérülésekre, rovarcsípésre, sebek fertőtlenítésére, vérzéscsillapításra;
• teaként köhögéscsillapításra, légúti megbetegedésekre, légúti hurut ellen;
• öblögetve, gargalizálva a száj- és toroknyálkahártya gyulladások csökkentésére;
• magja ritkább esetekben hashajtónak.

Fűszer és gyógynövények

Kerti ötletek témájú cikkek

Kerttervezés témájú cikkek

Kertépítés témájú cikkek

Díszkert témájú cikkek