Mikor és mit ültess a magaságyásba? – Praktikus útmutató kezdőknek és haladóknak
Mikor és mit ültessünk a magaságyásba? Fedezd fel, mikor és milyen növényeket érdemes ültetni a magaságyásba! Részletes ültetési naptár, hasznos tippek és gyakori kérdések várnak, hogy a kerted egész évben gyönyörű legyen.
A magaságyás egyre népszerűbb kertészkedési forma, és nem véletlenül! Ez a praktikus megoldás nemcsak helytakarékos, de a növényeid is könnyebben fejlődnek benne, hiszen a talaj jobban szellőzik, melegebb, és a gyomokkal is egyszerűbben megküzdhetsz. De hogy igazán sikeres legyen a magaságyásod, nem elég csak belepakolni a magokat vagy palántákat – nagyon fontos, hogy tudd, mikor és mit érdemes ültetni.
Ebben a cikkben részletesen elmagyarázom, melyik növény mikor érzi magát a legjobban, hogyan időzítsd az ültetést, és milyen praktikákat érdemes alkalmaznod, hogy egész évben bőven teremjen a magaságyásod. Készülj, mert most kezdődik a zöldség- és fűszernövény kaland!
Bevezetés a magaságyás ültetésébe
Mi az a magaságyás és miért érdemes használni?
A magaságyás tulajdonképpen egy emelt, keretes ágyás, amelyet általában fából, téglából vagy más tartós anyagból készítenek. Az ágyás talaját előre megtervezve és előkészítve töltjük meg, így a növényeid ideális környezetben fejlődhetnek. Ha nincs sok helyed a kertben, vagy nehezen férsz hozzá a földhöz, a magaságyás tökéletes megoldás lehet. Emellett sokkal könnyebb benne a gyomlálás és a kártevők elleni védekezés is.
A magaságyás előnyei a hagyományos kerthez képest
A magaságyásnak számos előnye van:
-
Jobb talajminőség: Te magad állíthatod össze a talajrétegeket, így mindig a növényeid igényeihez igazíthatod a földet.
-
Gyorsabb felmelegedés: Mivel a talaj emelt és lazább, hamarabb melegszik fel tavasszal, így korábban kezdheted az ültetést.
-
Kevesebb gyom: Az emelt ágyásba könnyebben kontrollálhatod a gyomokat, és a gyommagok is kevésbé kerülnek be.
-
Kényelmesebb munka: Nem kell annyit hajolgatni, így idősek vagy mozgáskorlátozottak számára is ideális.
-
Hatékonyabb vízhasználat: Jobban tudod szabályozni az öntözést, így kevesebb víz vész kárba.
Hogyan határozzuk meg az ültetés idejét magaságyásban?
Az ültetés időpontja több tényezőtől függ:
-
Évszak: Minden növénynek megvan a maga optimális időszaka, amikor a legjobb eredményt adja.
-
Talaj hőmérséklete: A magaságyás talaja gyorsabban melegszik, ezért néhány növényt korábban el lehet ültetni, mint a hagyományos kertben.
-
Fagyveszély: A fagyok elmúltát mindig érdemes figyelni, mert a korai ültetés károsíthatja a palántákat vagy a magokat.
-
Növény igényei: Egyes növények több napfényt vagy meleget igényelnek, mások kevésbé érzékenyek a hőmérsékletre.
Ezért érdemes egy ültetési naptárat használni, és a magaságyás sajátosságait figyelembe véve időzíteni az ültetést.
A magaságyás ültetési időszakai
Ahhoz, hogy a magaságyásban termesztett növényeid egészségesek legyenek és bőséges termést hozzanak, nagyon fontos, hogy a megfelelő időben ültesd őket. A magaságyás egyik nagy előnye, hogy a talaj gyorsabban felmelegszik, így akár korábban is elkezdheted a kertészkedést, mint a hagyományos földben. Nézzük meg, hogyan oszlanak meg az ültetési időszakok az év folyamán!
Az évszakok hatása az ültetésre
-
Tavasz: Ez az ültetés fő időszaka. A magaságyás talaja már korán felmelegszik, így már március végétől vethetsz korai zöldségeket, mint a retek vagy saláta.
-
Nyár: Ilyenkor kerülnek a magaságyásba a melegigényes növények, például a paradicsom, paprika vagy uborka. Ez az időszak a növények intenzív növekedéséről és bőséges termésről szól.
-
Ősz: Ősszel főként olyan növényeket ültethetsz, amelyek kibírják a hűvösebb időt, például káposztafélék vagy téli saláták.
-
Tél: Bár a legtöbb növény pihen, egyes zöldségek, mint a fokhagyma vagy egyes hagymák, már ősszel kerülnek a földbe, hogy tavasszal korán induljanak.
Mikor kezdj neki a tavaszi, nyári és őszi ültetésnek?
-
Tavasz: Március végétől április közepéig. Ekkor érdemes vetni a gyorsan növő, hűvös időt kedvelő zöldségeket.
-
Nyár: Május közepétől június végéig. Ez az időszak a melegkedvelő növények ültetésére ideális.
-
Ősz: Augusztus végétől szeptember közepéig. Ilyenkor kezdheted el a téli zöldségek telepítését.
A fagyveszély figyelembevétele
Mindig ellenőrizd az aktuális fagyveszély időszakát! A magaságyás ugyan korábban melegszik, de a hideg éjszakák még kárt tehetnek a fiatal növényekben. Ha bizonytalan vagy, használj fóliát vagy takarást az érzékeny növények védelmére.
A talaj hőmérsékletének és nedvességének szerepe
A magaságyásban a talaj hőmérséklete kulcsfontosságú az ültetés szempontjából. A talajnak elég melegnek kell lennie ahhoz, hogy a magok kikeljenek, és a palánták fejlődjenek. Emellett ügyelj arra is, hogy a talaj ne legyen túl nedves vagy túl száraz, mert ez akadályozhatja a gyökerek fejlődését.
Növény | Ültetés ideje | Betakarítás ideje | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Retek | Március-április | Április-május | Gyors növekedés, korai zöldség |
Saláta | Március-október | 4-6 hét után | Folyamatos vetés ajánlott |
Spenót | Március-április, augusztus-szeptember | Április-június, szeptember-november | Hűvös időt kedveli |
Paradicsom | Április vége-május | Július-augusztus | Melegigényes, napos hely szükséges |
Paprika | Április vége-május | Július-szeptember | Szintén melegigényes |
Uborka | Május | Július-augusztus | Napfényes, meleg hely előnyös |
Káposzta | Április-május, augusztus-szeptember | Július-október | Őszi-téli betakarításra is alkalmas |
Fokhagyma | Október-november | Július | Télen pihen a talajban |
Borsó | Március-április | Május-június | Hűvösebb időt kedveli |
Mit ültessünk mikor? – Növénycsoportok és időzítésük
A magaságyásban a siker egyik titka, hogy tisztában legyél azzal, mikor érdemes mely növényeket ültetni. Minden növénynek megvan a maga optimális időszaka, amikor a legjobban fejlődik, és a legtöbb termést hozza. Nézzük meg, mely növénycsoportokat mikor érdemes beültetni!
Korai zöldségek és fűszernövények tavaszra
Tavasszal a magaságyás talaja hamarabb felmelegszik, így már március végétől vethetsz olyan gyorsan fejlődő zöldségeket, mint a retek, sárgarépa, spenót, saláta vagy petrezselyem. Ezek a növények bírják a hűvösebb időt, így akár többször is vetheted őket a szezon folyamán, hogy folyamatosan legyen friss termésed.
Nyári termények: paradicsom, paprika, uborka és társaik
A nyári hónapokban, amikor a talaj és a levegő is kellően felmelegedett, ültetheted a melegigényes növényeket. Ilyenek például a paradicsom, paprika, uborka, padlizsán vagy cukkini. Ezek a növények igénylik a napos, védett helyet, és rendszeres öntözést. A palántanevelést már korábban elkezdheted bent vagy fólia alatt, hogy május környékén kiültethesd őket a magaságyásba.
Őszi vetésű növények: káposztafélék, saláták
Az ősz a hűvösebb időt kedvelő zöldségek telepítésének ideje. Káposztaféléket (fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé), téli salátákat, rukkolát vagy téli spenótot már augusztus végén, szeptember elején vethetsz. Ezek a növények az őszi, enyhébb fagyokat is elviselik, így akár egészen késő őszig is szedheted a friss zöldségeket.
Egész éves növények a magaságyásban
Vannak növények, amelyeket szinte egész évben ültethetsz vagy termeszthetsz a magaságyásban, például a fokhagyma (ősszel ültetve), a hagyma vagy egyes fűszernövények, mint a kakukkfű, rozmaring és metélőhagyma. Ezekkel a növényekkel folyamatosan tudod színesíteni és ízesíteni a kertedet.
Rövid és hosszú növekedési idejű növények
Érdemes figyelembe venni a növények növekedési idejét is:
-
Rövid növekedési idejűek (pl. retek, saláta, spenót) akár többször is vethetők egy szezonban, így folyamatos termést biztosítanak.
-
Hosszú növekedési idejűek (pl. paradicsom, paprika) inkább csak egyszer ültethetőek, de bőséges termést hoznak nyáron.
Ha jól időzíted az ültetést, a magaságyásod egész évben termékeny és gazdag lesz!
Bár a magaságyás nagyon sokféle növény számára ideális, vannak olyan növények és növénycsoportok, amelyeket nem érdemes vagy csak nagy körültekintéssel ültetni ebbe a rendszerbe. Ezeket érdemes elkerülni, hogy a magaságyásod egészséges és produktív maradjon.
Nagyon mélyre gyökerező növények
A magaságyás talajrétege általában korlátozott vastagságú, ezért a nagyon mély gyökérzetű növények nehezen érzik jól magukat benne. Ilyenek például:
-
Fák és nagyobb cserjék (például almafa, körtefa)
-
Néhány évelő gyökérzöldség, mint a paszternák vagy nagyobb torma
Ezek a növények túl sok helyet és tápanyagot igényelnek, ráadásul gyökereikkel könnyen átszakíthatják a magaságyás szerkezetét.
Nagyon terjedő, agresszív gyökérzetű növények
Egyes növények gyökérzete annyira agresszív és terjedő, hogy elnyomják a körülöttük lévő növényeket, vagy túl gyorsan kimerítik a talajt. Ilyen például:
-
Menta (bár fűszernövényként kedvelt, a magaságyásba inkább cserépben érdemes ültetni)
-
Gyökérsarjat hozó évelők, mint a spárga (kivéve, ha külön ágyásban termeszted)
Nagy helyigényű növények
Ha a magaságyásod viszonylag kicsi, a nagy helyigényű növények nem férnek el kényelmesen, és az árnyékuk is árthat más növényeknek. Ilyenek például:
-
Kukorica (nagy területet igényel, és árnyékolja a többi növényt)
-
Több méteres tökök, amelyek szétterülnek és nehéz kordában tartani őket
Növények, amelyek nem szeretik a laza, jól levegőző talajt
A magaságyás talaja általában laza, jó vízelvezetésű, ezért vannak növények, amelyek nem igazán érzik jól magukat ebben a környezetben, például:
-
Rizs (vízigényes, állóvízhez szokott növény)
-
Néhány mocsári vagy nedves talajt kedvelő növény
Érdemes tehát ezekre odafigyelni, amikor összeállítod a magaságyásod növénylistáját. Így biztos lehetsz benne, hogy minden növényed jó körülmények között nő majd, és nem kell küzdened a talaj vagy térbeli korlátok miatt.
Növény | Miért ne ültessük magaságyásba? |
---|---|
Almafa, körtefa | Nagyon mély gyökérzetű, helyigényes, átszakíthatja a magaságyás szerkezetét |
Paszternák | Mélyre gyökerezik, nem érzi jól magát sekély talajban |
Menta | Agresszíven terjed, elnyomja a környező növényeket; jobb cserépben nevelni |
Spárga | Terjedő gyökérzetű, nagy helyigényű, külön ágyásban ajánlott |
Kukorica | Nagy helyigényű, árnyékolja a többi növényt |
Tökliliom, tök | Nagyon szétterülő növény, nehéz kordában tartani |
Rizs | Vízigényes, állóvízhez szokott, nem alkalmas magaságyásba |
Nedves talajt kedvelő növények | Nem szeretik a laza, jól szellőző talajt |
Az optimális éves kihasználás
Ha igazán szeretnéd kihozni a legtöbbet a magaságyásodból, fontos, hogy egész évben gondosan tervezz és használd ki a rendelkezésre álló teret. Az optimális éves kihasználás azt jelenti, hogy nem hagysz kihasználatlan időszakokat, és a növényeket úgy időzíted, hogy mindig legyen valami friss, termő növényed.
Tavaszi, nyári és őszi vetések váltása
A magaságyásban több ültetési ciklust is megvalósíthatsz egy évben, ha figyelsz a megfelelő vetésváltásra:
-
Tavasz: Kezdd korai, gyorsan növő növényekkel, például retkkel, salátával vagy spenóttal.
-
Nyár: Amint ezek betakarításra kerülnek, ültess helyükre melegigényes zöldségeket, mint paradicsom, paprika vagy cukkini.
-
Ősz: Nyár végén, ősz elején érdemes ültetni az őszi káposztaféléket, téli salátákat vagy fokhagymát, amelyek áttelelnek és tavasszal is szedhetőek lesznek.
Folyamatos vetés és szakaszos betakarítás
Az egész éves termeléshez hasznos a folyamatos vetés: például salátából vagy spenótból nem egyszerre vetünk nagy mennyiséget, hanem kisebb adagokat 2-3 hetente, így mindig friss levelekhez juthatsz. Ez a módszer csökkenti a termény túlburjánzását, és egyenletes termést biztosít.
Több szintű termesztés kihasználása
A magaságyásban akár több szinten is termeszthetsz: például a magasabb növények (paradicsom, paprika) mögött vagy középen ültess alacsonyabbakat (saláta, petrezselyem), így a napfény jobban kihasználható, és a helyet maximálisan ki tudod használni.
Pihenőidő és talajápolás
Az éves kihasználás mellett fontos, hogy időt hagyj a talaj regenerálódására is. Ezért érdemes évente legalább egyszer „pihenőidőt” biztosítani a magaságyásnak, például tarló vagy zöldtrágya növények vetésével, hogy a talaj szerkezete és tápanyagtartalma megújuljon.
Magról vagy palántáról ültessünk?
Az egyik leggyakoribb kérdés, amikor magaságyásba ültetünk, hogy érdemes-e magról vagy palántáról indítani a növényeket. Mindkét módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai, és a választás nagyban függ a növény típusától, az időjárástól és a saját kertészkedési szokásaidtól.
Magról ültetés előnyei és hátrányai
-
Előnyök:
-
Olcsóbb megoldás, hiszen a magokat könnyebb és olcsóbb beszerezni, mint a palántákat.
-
Szélesebb választékból válogathatsz, akár ritkább, különleges fajtákat is.
-
Közvetlenül a helyszínen nő a növény, így a gyökerei kevésbé sérülnek meg.
-
-
Hátrányok:
-
Több időt és türelmet igényel a magok csíráztatása és a növények nevelése.
-
A korai időszakban a magvak érzékenyebbek lehetnek a hidegre vagy a kártevőkre.
-
Néhány növény, például a paradicsom vagy a paprika, nehezebben csírázik magról vagy lassabban fejlődik.
-
Palántáról ültetés előnyei és hátrányai
-
Előnyök:
-
Gyorsabb eredményt kapsz, hiszen a növények már előneveltek és készen állnak a kiültetésre.
-
Különösen hasznos a melegigényes növényeknél, mint a paradicsom vagy paprika, amiket korán el kell kezdeni nevelni.
-
Egyszerűbb a termesztés, kevésbé kell aggódni a csíráztatás miatt.
-
-
Hátrányok:
-
A palánták drágábbak lehetnek, és korlátozottabb a választék.
-
Ültetéskor a gyökérzet könnyebben sérülhet, ha nem vagy elég óvatos.
-
Ha túl korán ülteted ki, a hideg időjárás visszavetheti a fejlődést.
-
Mikor melyiket válaszd?
-
Ha türelmes vagy és szeretsz a növényekkel “kísérletezni”, érdemes magról indítani a gyors növekedésű, hidegtűrő zöldségeket (pl. retek, saláta, sárgarépa).
-
Ha viszont gyorsabb eredményt szeretnél, vagy melegigényes növényt (pl. paradicsom, paprika) termesztél, válaszd a palántanevelést vagy vásárolj kész palántát.
-
Egyes növényeket, mint a borsó vagy bab, érdemes magról vetni, mert nem szeretik az átültetést.
Szempont | Magról ültetés | Palántáról ültetés |
---|---|---|
Előnyök | – Olcsóbb | – Gyorsabb eredmény |
– Szélesebb fajtakínálat | – Egyszerűbb termesztés | |
– Gyökerek nem sérülnek | – Különösen jó melegigényes növényekhez | |
Hátrányok | – Több időt és türelmet igényel | – Drágább |
– Hidegre érzékeny csírák | – Gyökérsérülés kockázata átültetéskor | |
– Lassabb fejlődés egyes növényeknél | – Hidegben visszavethető | |
Ajánlott növények | Retek, saláta, sárgarépa, borsó, bab | Paradicsom, paprika, uborka, padlizsán |
Mit mivel ültessünk?
A magaságyásban nemcsak az számít, hogy mikor és mit ültetsz, hanem az is, hogy milyen növények kerülnek egymás mellé. A jó növénytársítás segíthet a növények egészségének megőrzésében, növeli a terméshozamot, sőt, természetes védekezést biztosít a kártevők ellen. Ugyanakkor vannak olyan növények, amelyek nem jönnek ki jól egymással, és egymás fejlődését gátolják.
Növénytársítás előnyei
-
Kártevők visszaszorítása: Bizonyos növények illóolajai vagy szaga távol tartja a kártevőket (pl. bazsalikom a paradicsom mellett).
-
Tápanyag-megosztás: Egyes növények különböző mélységben gyökereznek, így nem versengenek ugyanazért a tápanyagért.
-
Gyomelnyomás: Magasabb növények árnyékolhatják a gyomokat, vagy segítenek megvédeni a gyengébbeket a túlzott napsütéstől.
-
Növekedés serkentése: Bizonyos párosítások serkentik egymás növekedését és termését.
Jó növénytársítások a magaságyásban
-
Paradicsom + bazsalikom: A bazsalikom nemcsak ízesíti a paradicsomot, de távol tartja a levéltetveket és a kártevőket.
-
Sárgarépa + hagyma: A hagyma erős illata elriasztja a sárgarépa kártevőit, és a két növény jól megfér egymás mellett.
-
Uborka + borsó: A borsó nitrogént köt meg a talajban, amit az uborka hasznosítani tud.
-
Saláta + retek: Gyorsan nőnek, így a retek hamar betakarítható, és helyet ad a salátának.
-
Káposzta + kapor: A kapor segít a káposzta kártevőinek, például a káposztalepkéknek az eltávolításában.
Kerülendő növénytársítások
-
Paradicsom + burgonya: Mindkettő érzékeny ugyanazokra a betegségekre, így együtt ültetve nagyobb a fertőzésveszély.
-
Hagyma + bab: A hagyma illóanyagai gátolják a bab növekedését.
-
Retek + retek: Egymás után vetve kimeríthetik a talajt, és megnő a betegségek kockázata.
-
Uborka + saláta: Az uborka árnyékot vet, így a saláta kevésbé fejlődik jól.
-
Káposzta + paradicsom: Nem szeretik egymást, a paradicsom gátolhatja a káposzta növekedését.
Tippek a sikeres növénytársításhoz
-
Tervezd meg előre az ágyásod elrendezését, figyelve a társítási szabályokra.
-
Használj változatos növényeket, hogy a talaj tápanyagai ne merüljenek ki egyoldalúan.
-
Figyelj arra, hogy a magasabb növények ne árnyékolják le a kisebbeket.
-
Próbálj ki zöldtrágyázó növényeket is, mint például a here vagy a mustár, amik javítják a talaj minőségét.
Jó társítások | Miért előnyös? | Kerülendő társítások | Miért nem jó? |
---|---|---|---|
Paradicsom + bazsalikom | Bazsalikom távol tartja a kártevőket | Paradicsom + burgonya | Mindkettő hajlamos ugyanazokra a betegségekre |
Sárgarépa + hagyma | Hagyma illata elriasztja a sárgarépa kártevőit | Hagyma + bab | Hagyma illóanyagai gátolják a bab növekedését |
Uborka + borsó | Borsó nitrogént köt meg, amit az uborka hasznosít | Uborka + saláta | Uborka árnyéka gátolja a saláta fejlődését |
Saláta + retek | Gyors növekedésűek, egymás mellett jól megférnek | Káposzta + paradicsom | Paradicsom gátolja a káposzta növekedését |
Káposzta + kapor | Kapor segít a káposzta kártevőinek távoltartásában | Retek + retek | Talaj kimerül, betegségek kockázata nő |
Tippek az ültetéshez és a növények gondozásához magaságyásban
A magaságyás egy szuper lehetőség arra, hogy kényelmesen és hatékonyan termessz zöldségeket, fűszernövényeket és virágokat. Ahhoz azonban, hogy a növényeid igazán jól érezzék magukat és bőséges termést hozzanak, érdemes néhány alapvető szempontot betartani az ültetés és gondozás során.
Hogyan készítsd elő a magaságyás talaját?
-
Rétegezés: A magaságyás talaját rétegesen töltsd meg. Alulra kerülhet faág, komposztálódó zöldhulladék, majd jó minőségű komposzt és föld keveréke. Ez biztosítja a talaj jó levegőzését, tápanyagtartalmát és vízmegtartó képességét.
-
Laza, jó vízáteresztő talaj: Kerüld a túl tömör, agyagos földet, mert az megakadályozza a gyökerek fejlődését és pangó vizet okozhat.
-
Komposzt és tápanyag-utánpótlás: Érdemes rendszeresen komposzttal vagy bio trágyával dúsítani a talajt, hogy mindig elegendő tápanyag álljon rendelkezésre.
Öntözési tanácsok
-
Rendszeres, de mértékletes öntözés: A magaságyás talaja gyorsabban száradhat, ezért fontos az egyenletes öntözés, különösen meleg időben.
-
Reggel vagy este öntözz: Így csökkented a párolgást és a növények leveleinek napégését.
-
Mulcsozás: Mulcsréteg (pl. fűnyesedék, szalma) segít megtartani a talaj nedvességét és csökkenti a gyomosodást.
Növénytársítás és forgatás
-
Ültess egymás mellé olyan növényeket, amelyek támogatják egymás növekedését és védik a kártevőktől (lásd növénytársításról szóló részt).
-
Évente cseréld a növények helyét a magaságyásban, hogy elkerüld a talaj kimerülését és a betegségek felhalmozódását.
Kártevők és betegségek elleni védekezés
-
Természetes módszerek: Használj növényi kivonatokat (pl. csalánlé, fokhagyma spray) vagy természetes ellenségeket (pl. katicabogár a levéltetvek ellen).
-
Megelőzés: Ültess változatos növényeket, ügyelj a megfelelő távolságokra és a talaj jó állapotára.
-
Fizikai védelem: Ha szükséges, takard le a fiatal növényeket hálóval vagy fóliával a rovarok és hideg ellen.
GYIK – gyakori kérdések a magaságyás ültetéséről ❓
❓ Milyen magas legyen a magaságyás?
Általában 30–50 cm magas ágyás a legideálisabb, így könnyű benne dolgozni, és a talaj jól át tud melegedni.
❓ Milyen talajt használjak a magaságyásba?
Laza, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajt érdemes használni, amelyet komposzttal vagy szerves trágyával gazdagíthatsz.
❓ Mennyi napfény kell a magaságyásban ültetett növényeknek?
A legtöbb zöldségnek napi 6-8 óra közvetlen napfényre van szüksége a jó fejlődéshez.
❓ Hogyan védjem meg a növényeket a fagytól?
Korai fagyok ellen használhatsz fóliát, takaróhálót vagy akár üvegházi fóliát, illetve időben is ültess, figyelve a fagyveszély elmúlására.
❓ Lehet-e egyszerre többféle növényt ültetni egy ágyásba?
Igen, sőt ajánlott is! A megfelelő növénytársítás segíti egymás fejlődését és csökkenti a kártevők megjelenését.
❓ Milyen gyakran kell öntözni a magaságyást?
Nyáron, meleg időben akár naponta is, de mindig érdemes a talaj nedvességét figyelni, hogy ne legyen túl nedves vagy túl száraz.
❓ Mikor érdemes cserélni vagy frissíteni a magaságyás talaját?
Évente egyszer, legjobb ősszel vagy kora tavasszal, amikor komposzttal és szerves anyagokkal frissíted a talajt.
Ezekben a témákban olvashatsz a kezdő kertésznél: