A környezetbarát talajfrissítés – komposztáljunk kertünkben!
Hogyan készüljünk fel a komposztálásra?
Arról már ejtettünk néhány szót, hogy pontosan mi is az a komposztálás. Illetve arról is meséltünk, miért jó és mitől környezetbarát. Most további tudnivalókat osztunk meg a témában.
A következő kérdéskör, hogy milyen anyagok, eszközök beszerzése szükséges, hogy felkészüljünk a komposztálásra.
Környezetbarát talajfrissítés – miből készülhet komposzt?
Alapvetően összefoglalva szerves anyagok alkotják a komposztot. De nézzük kicsit részletesebben. Ezek lehetnek jó komposztáló anyagok:
- a frissen lehullott lomb,
- lombos fák fűrészpora, faforgács,
- rostos tőzeg,
- fahamu,
- virágföld
- lekaszált fű,
- kiszedett zöldségek
- levele,
- szára,
- évelő virágok lehullott szára,
- egyéb zöldség- és gyümölcshulladékok,
- szobanövények elhullott levelei,
- kerti gyomok, melyek még nem virágoznak,
- tojáshéj,
- kávé- és teazacc,
- növényevő kisállatok ürüléke (forgácsalommal),
- papírhulladék (ami nem karton, selyem vagy újságpapír),
- pamut, lenvászon,
- szőr, toll.
Egyszóval rengetegminden, ami háztartásunkban jelen van, de nincsen rá szükségünk. 🙂
Környezetbarát talajfrissítés – mit ne tegyünk komposztálásba?
Azért bármi nem való komposztanyagnak. Lássuk, miket hagyjunk inkább ki belőle:
- dió- és vadgesztenyefák levelei,
- fertőzött, beteg növények,
- ételmaradék (hús, csont – fertőzést okozhatnak),
- húsevő állatok ürüléke (ugyancsak a fertőzésveszély miatt)
- magas nehézfémtartalmú szerves anyagok (nagy forgalmú utak közelében található növényi maradványok),
- műanyag hulladék,
- kövek,
- fém,
- cserépmaradványok,
- üveg,
- festék, lakk, olaj-, illetve zsírmaradék,
- szintetikus/nem lebomló anyagok,
- egyéb, el nem bomló, szervetlen anyagok.
Környezetbarát talajfrissítés – mi kell a komposztáláshoz?
A sikeres komposztálás alapszükséglete az oxigén, nedvesség és a tápanyag megléte, ezeket kell tehát valamilyen formában biztosítanunk.
Az oxigén azért fontos, mert ha levegőtlenné válik a komposztanyag, elszaporodhatnak benne a káros baktériumok, és megrothad. Úgy lehet legjobban biztosítani az oxigénellátást, hogy olyan tárolóhelyre rakjuk, ami jól szellőzik.
A víz ahhoz szükséges, hogy tudjanak szaporodni a mikroorganizmusok, ezáltal biztosítva a lebomlást. Ám az sem jó, ha túl van telítve nedvességgel, mert akkor nem hagy helyet a levegőnek. Ezáltal pedig nem lesz elég az oxigénellátás, ami ugyancsak a komposztanyag rothadásához vezethet. Akkor mondhatjuk éppen megfelelő nedvességtartalmúnak, ha a komposztanyagot kezünkben összenyomva gyengén összetapad. Azaz nem pereg szárazon, vagy préselődik ki belőle víz.
Tápanyagot pedig szénnel és nitrogénnel biztosíthatunk neki, ezek segítik elő a mikroorganizmusok életműködését. Az összetétel ideális esetben körülbelül 1 adag nitrogén mellé 25-30x annyi adag szén.
A komposztálás ideális helyszíne pedig kertünk egy félreeső zuga, mely kellőképpen árnyékos. Komposzttárolót/keretet pedig, ha nem akarunk kész műanyagot vásárolni, magunk is összeállíthatunk, lécekből, kőből, téglából. A lényeg, hogy alul nyitott legyen, hogy tudjon érintkezni a földdel.
A későbbiekben részletesen leírjuk a komposztálás folyamatát, lépésről lépésre.
