Az Aranyeső (Laburnum) egy különleges tavaszi virág, amely színpompás virágai miatt nagyon dekoratív. A cserje virágai aprók, de nagyszámúak, és sárga színűek. A virágzás általában május és június hónapokban történik, amikor a többi virág még nem virágzik. A cserje virágai nagyon rikkantják a kertet, és a tavaszi időszakban hozzájárulnak a kert szépségéhez.
Az Aranyeső (Laburnum) egy rendkívül dekoratív cserje, amelynek virágai nagyon szépek és nagyon sokat adnak a kertnek. A cserje virágai különösen jól néznek ki, ha a kertben más virágok is virágoznak. A cserje virágai a kertben összetett színpompát hoznak, amelynek eredményeként a kert látványosabb lesz.
Aranyeső (Laburnum) jellemzése, rendszertani besorolása
Az Aranyeső (Laburnum) egy lombhullató, örökzöld cserje. Rendeltetésszerűen 3-4 méter magasra nő, de rendkívül ritkán elérheti az 5 métert is. A virágai aprók, de nagyszámúak, és sárga színűek. A virágzás általában május és június hónapokban történik. A rendszertani besorolása: Növénynemzetség: Laburnum, Növénynem: Laburnum anagyroides.
Az Aranyeső (Laburnum) eredetileg Dél-Európában és Kelet-Ázsiában honos, de az évszázadok során széles körben elterjedt Európában és Észak-Amerikában is. Elterjedési területe Európában magában foglalja Olaszországot, Franciaországot, Angliát és Skandináviát is. Előhelye lehet a dombos és hegyi erdők, a folyóvölgyek, a parkok és az erdős kertek. A cserje jól tolerálja a szennyezett levegőt, így városi környezetben is jól érzi magát. A cserje nagyon szép virágai miatt gyakran használják parkok és kertek díszítésére.
Ültetése, szaporítása
Az Aranyeső (Laburnum) ültetése a legjobb ősz vagy tavasz időszakában történik, amikor a növény pihen. A földnek jó vízelvezető képességgel kell rendelkeznie, és a cserje szereti a napos helyeket. Az ültetéshez először ki kell ásni a földet, hogy lazítsuk és megszabaduljunk a gyökerektől. A cserjét úgy kell elhelyezni, hogy a gyökerei szintben legyenek a felszínnel. A cserje ültetése után rendszeresen locsolni kell, különösen a száraz időszakokban.
Az Aranyeső szaporítása legegyszerűbb módja a magról való szaporítás, ami tavasszal vagy ősszel történhet. A magokat el kell helyezni egy magvető edénybe, fedni kell őket egy vékony réteg földdel, és óvatosan meg kell őket locsolni. A magokat meleg helyen kell tartani, és nedvesen kell tartani, amíg a hajtások meg nem jelennek. A másik módja a cserjét szaporító ágak vágása, ezeket be kell tenni a földbe, és óvatosan meg kell őket locsolni, amíg a gyökérzet meg nem jelenik.
Aranyeső gondozása
Az Aranyeső (Laburnum) gondozása elsősorban a megfelelő öntözésről és a talaj minőségéről szól. A cserje szereti a napos helyeket és jó vízelvezető talajt. A túlzott öntözés káros lehet a cserjére, ezért fontos, hogy a talajt rendszeresen ellenőrizzük, hogy elkerüljük a túlzott víztartalmát.
A cserje hajtásait évente vissza kell vágni, hogy fenntartsa alakját és kontrollálja a növekedését. A virágzás után a virágokat el kell távolítani, hogy a cserje erősebb legyen. A cserje nagyon érzékeny a betegségekre és a kártevőkre, ezért rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a cserje egészséges legyen. A cserje szereti a közepesen sós talajt, de ha túl sós a talaj, akkor a cserje elpusztulhat.
Az aranyeső a mérgező növény, kérjük ne fogyasszuk el a virágját, leveleit, termését.
Aranyeső teleltetése
Az Aranyeső (Laburnum) egy termofil növény, így a hideg téli időjárás nehézséget okozhat számára. A cserje fagytűrő, de a túlzott hó és a fagy károsíthatja a virágokat és a hajtásokat. A téli időszakban a cserje számára a legjobb, ha egy védett helyen van elhelyezve, például egy üvegházban vagy egy száraz helyiségben. Ha a cserje kint van a szabadban, akkor a gyökereket és a talajt jól le kell fedni a fagy ellen.
Az Aranyeső ültetése előtt érdemes figyelembe venni a teleltetés lehetőségét is, mivel ez a növény nem bírja a folyamatosan hideg és fagytalanságos időszakot. Ha olyan éghajlati zónában ültetjük el, ahol éves szinten fagynak a hőmérsékletek, akkor érdemes átültetni egy védett helyre, vagy talajba ágyazva védeni a gyökereit, hogy ne fagynak el.
Aranyeső (Laburnum) betegségei, kártevői
Az Aranyeső (Laburnum) néhány leggyakoribb betegsége a következők:
- Penészes lisztharmat: Ennek a betegségnek a tünete a fehér penészes képződmény a leveleken és a hajtásokon. A betegség elsősorban a nedves időjárás miatt alakul ki, ezért fontos, hogy a cserjét jó vízelvezetésű helyen ültessük és ne öntözzük túl.
- Fonálférgek: A fonálférgek a cserje alsó részén találhatók, és a leveleket gyengítik. A fonálférgek ellen a növényt rendszeresen meg kell vizsgálni, és ha észlelünk, akkor a cserjét nevelő ágakat el kell távolítani és el kell égetni.
- Sötét foltok: A sötét foltok a leveleken jelentkeznek, és a betegség elsősorban a nedves időjárás miatt alakul ki. A betegség ellen a cserjét jó vízelvezetésű helyen kell ültetni, és a leveleket rendszeresen ellenőrizni kell.
Az Aranyeső (Laburnum) néhány leggyakoribb kártevője a következők:
- Levéltetvek: A levéltetvek a leveleken élnek és rágják őket. A levéltetvek ellen a cserjét rendszeresen ellenőrizni kell, és ha észlelünk, akkor a cserjét permetezni kell.
- Rovarok: A rovarok a virágokat és a termést rágják. A rovarok ellen a cserjét rendszeresen ellenőrizni kell, és ha észlelünk, akkor a cserjét permetezni kell.
- Kórokozók: Az aranyeső esetében előfordulhatnak olyan kórokozók mint pl. a szürkepenész, vagy a tőzeglápféreg is. Ezen kórokozók ellen a cserjét rendszeresen ellenőrizni kell és ha szükséges akkor permetezni kell.
Fűszer és gyógynövények
Kerti ötletek témájú cikkek
Kerttervezés témájú cikkek
Kertépítés témájú cikkek
Díszkert témájú cikkek
Gyógynövényinfó
