A fűszernövények fajtái, egyenesen saját kertünkből
Tárkony, menta, fahéj, rebarbara, póréhagyma, és még sorolhatnánk… Vajon mi a közös ezekben a szavakban, azon kívül, hogy olvasásukkkor összefut a nyál a szánkban? És azon kívül, hogy mindegyik szó hallatán, olvastán csodálatos aromák képzete jelenik meg előttünk.
A válasz pont ebben a remek tulajdonságukban keresendő. Ezek ugyanis mind, és szerencsére még rengeteg más növény is, közös abban, hogy fűszerként használjuk őket. Segítségükkel az ételek újjászületnek és csodálatos ízélményeket élhetünk át velük. És a legjobb, hogy annyi rengetegféle és -fajta fűszer közül választhatunk, hogy a bőség zavara fenyegethet bennünket. Természetesen a fűszereket is, mint minden mást, sokféle csoportba lehet sorolni.
Fűszernövények fajtái – de mi is az a fűszer?
De mit jelenthet vajon az, hogy fűszer?
„mindazon növényekből, gombákból, állatokból vagy ásványokból nyert anyagok, amelyeket hatóanyagaik (illat/íz/zamat/szín- és tartósítóanyagok) miatt ételeink elkészítéséhez, tartósításához felhasználunk.” – írja a Wikipédia*
A fűszerek nagy többsége egyébként növényi eredetű. Abban viszont eltérnek egymástól, hogy az adott növénynek melyik részét használják fel az ételek ízesítésére. Általában ez az a rész, ami a legkisebb mennyiségben a legnagyobb ízhatást és aromát tudja ételeink számára átadni.
Fűszernövények fajtái, főbb csoportosításai
Ahogyan írtuk, gyakorlatilag bármennyiféleképpen csoportosíthatóak a fűszerek, amit csak ki tudunk gondolni, kedvünk szerint. Lehetne például az ízük szerint:
- édes,
- sós,
- keserű,
- savanykás stb.
Vagy aszerint, hogy milyen ételbe szánjuk:
- levesbe,
- mártásba,
- főételbe,
- édességbe stb.
De talán a legelterjedtebb csoportosítása a fűszereknek az alapján történik, hogy a fűszernövény melyik részét használjuk fel az ételeink ízesítésére.
Fűszernövények fajtái a felhasznált növényrész szerint, legnépszerűbb képviselői
Aszerint tehát, hogy melyik részét használjuk fel a növénynek, a következő kategóriákba sorolhatjuk a fűszereket:
- Gyökér- és kéregfűszerek, például:
- fahéj,
- gyömbér,
- kurkuma.
- Levélfűszerek, például:
- tárkony,
- rozmaring,
- babér.
- Termésfűszerek, például:
- vanília,
- szegfűbors,
- fűszerpaprika,
- ánizs.
- Virágfűszerek, például:
- szegfűszeg,
- kapri „bogyó” (a még ki nem nyílt virág fonnyasztott bimbóját használják),
- sáfrány.
- Magfűszerek, például:
- szerecsendió,
- mustármag,
- kardamom.
A Wikipédia* egyébként a teljesség igénye nélkül 118 fűszert sorol fel, melyből a lista utolsó helyén a szintetikus fűszerek állnak. Ahogyan a neve is mutatja, ezek nem természetes növénykivonatok, hanem az azokból kivont kémiai anyagok elegyei. Jellegzetes példa lehet erre a kókuszgolyó egyik legfontosabb ízesítője, a rumaroma – amennyiben nem áll rendelkezésünkre valódi rum 😉
A jó hír pedig az, hogy mindezen fűszerek nagy részét, legyen bármilyen fajta, kertünkben is termeszthetünk. Hiszen nincs is finomabb annál, mikor csak behozzuk a nálunk nevelt, frissen leszedett rozmaringot, és meghintjük vele lábosban piruló ételünket. 🙂
* utolsó megtekintés: 2020-05-26
