Torma fűszernövény (Armoracia rusticana)

Torma a csípős fűszernövény: amit érdemes szeretni

A mi magyar gyömbérünk

A tormát hazánkban talán senkinek sem kell bemutatni. A gyömbérhez hasonló, könnyfakasztó élményt ad, de nálunk a torma van inkább hazai terepen egzotikusabb párjához képest.

A torma tehát kiváló fűszernövény, sokféle ételt ízesíthetünk vele, és a tetejébe még – talán a csípőssége ellensúlyozásaként – gyógyhatásokkal is rendelkezik.

Torma (Armoracia rusticana)

Torma (Armoracia rusticana)

Torma fűszernövény: rendszertani alaptudnivalók

A torma évelő lágyszárú fűszernövény, és akárcsak a kerti zsázsa, a keresztesvirágúak rendjébe, azon belül pedig a káposztafélék családjába tartozik.

Azt, hogy a torma fűszernövény pontosan honnan származik eredetileg, pontosan nem tudjuk. Vagy a Földközi-tenger környékére, vagy a Volga és a Don vidékére teszik őshazáját. Ami viszont biztos: a torma európai elterjedése hazánknak is köszönhető. Vadon leginkább nedves réteken, szántók környékén fordul elő.

Népies megnevezései nem különösebben kacifántosak: közönséges torma vagy csípős torma neveken szokták emlegetni.

A torma fűszernövény jellemzése, környezeti igényei, termesztése

A torma fűszernövénynek több fajtája ismeretes, melyek elsősorban leveleikben térnek el egymástól. A tormának elsősorban a megvastagodott föld alatti hajtását használják fel. A torma gyökértörzséből növő hosszúkás, lándzsás tőlevelek akár 60-80 cm hosszúságúra, míg szárai akár másfél méteresre is nőhetnek. Termése lehet hosszúkás vagy gömbös is.

A torma fényigénye nem túl magas, ezért árnyékosabb helyre is lehet ültetni. A talajjal szemben sem különösen érzékeny. Az a fontos, hogy jó vízelvezető, nedvességtartó földbe kerüljön, bár a több tápanyag finomabb ízélményt eredményez. Minél lazább talajba ültetjük, annál egyenesebb lesz a gyökere, és kevésbé fog csípni. A szárazságot már csak kifejlett növényként bírja elviselni.

A torma fűszernövény magról és dugványozással is szaporítható. A magot akár közvetlenül a házikertünkbe is ültethetjük. Érdemes késő őszre vagy kora tavaszra időzíteni az ültetését, hogy elég ideje legyen növekedni.

A tormát nevelhetjük évelő vagy egynyári növényként is. Mivel minden évben dúsabbá válik, néha érdemes kicsit ritkítani.

Torma (Armoracia rusticana)

Torma virágzata (Armoracia rusticana)

A torma fűszernövény felhasználása

A tormának a gyökértörzsét használják fel elsősorban, akár fűszer- akár gyógynövényként. De az étkezési felhasználáson túl például a torma vastagabb gyökereiből kisajtolt olajából röntgen-kontrasztanyagot is készítenek.

A torma betakarítása ősszel történik, de ha nincs fagy, akár télre is halaszthatjuk. Felszedés, megtisztítás után tartsuk száraz helyen, olyan tárolóban (pl. zsák), ami védi a kiszáradástól.

Érdekes módon a torma fűszernövényt eredetileg gyógynövényként ismerték, ízesítésre csak később használták. A torma segíti az emésztést, de C-vitamint is tartalmaz, és baktérium- és vírusölő hatása is van.

Torma (Armoracia rusticana)

Torma (Armoracia rusticana)

A fűszernövény felhasználása a konyhában

A tormát fogyaszthatjuk frissen, reszelve, vagy ecetes szósz formájában tárolva. Húsok, kolbászok mellé kiváló savanyúságként, valamint a hagyományos húsvéti sonka jellegzetes kiegészítője. Mártásokat is ízesítenek vele, friss levele pedig salátában is kitűnő.

Fűszer és gyógynövények

Kerti ötletek témájú cikkek

Kerttervezés témájú cikkek

Kertépítés témájú cikkek

Díszkert témájú cikkek