Bojtorján gyógynövény: nem mind gaz, ami annak látszik

Ami számunkra csúnya növény – és nem tudjuk, mi hasznunk lehetne belőle – azokra azt mondjuk: haszontalan gyomnövény. Pedig ezek között a „haszontalan gyomnövények” között valójában igazi kincsek lapulnak: kis változtatással inkább hasznos gyógynövénynek illene hívni őket. Ilyen például a bogáncs, ami máriatövis néven kifejezetten előkelő helyet foglal el a gyógynövények között.

Hasonló a helyzet a bojtorjánnal is. Úgy ismerjük, mint vadon élő gyomnövény, pedig jótékony hatásai miatt kiérdemelte a gyógynövény jelzőt. És a jó hír, hogy otthon is termeszthetjük, házikertünkben is.

A bojtorján gyógynövény rendszertani besorolása, előfordulása

A hivatalosan közönséges bojtorjánként vagy nagy bojtorjánként ismert növény az őszirózsafélék családjába, a katángformák alcsaládjába, a bojtorján nemzetségbe tartozó növényfaj. Őshazája Ázsia mérsékelt égövi területe és Európa, de napjainkban már az egész világon megtalálható, sok helyen kifejezetten termesztik zöldségként. Vadon leginkább folyópartokon, útszéleken, erdők mentén, ligetekben találkozhatunk vele, néha egészen óriási telepekben.

Nálunk a bojtorján egyéb ismert megnevezései: lapu, ragadvány, útszéli lapu, keserűlapu, buzogáncs, ragadáncs és nagybojtorján. Néha tévesen bogáncsnak is hívják, pedig azzal nem rokon.

A bojtorján gyógynövény megjelenése, igényei, termesztése

A bojtorján kétnyári növény, ami akár 150 cm magasra is megnőhet. Szára erősen elágazik, pelyhes, de szúrós is. Virágai július-szeptember idején nőnek, csöves, ötcimpás formát öltenek, bíbor vagy rózsaszín árnyalatúak. A termése ragadós, és érdemes vigyázni a magvait tartó kis tűcskékkel, mert könnyen a szembe kerülhet.

A bojtorján gyógynövény nem szereti a sötét, félárnyékos helyeket, és a meszes, nitrogéndús talajokban érzi jól magát. Érdemes minél később ősszel vetni, hogy a hideg és kicsit hosszabb, melegebb nappali időszakban megfelelően tudjon növekedni. Ha a magokat 10-12 órára előáztatjuk, akkor nagyobb eséllyel fejlődnek ki.

A bojtorján gyógynövény felhasználása

A bojtorján gyógynövénynek elsősorban a gyökerét fogyasztják, akár nyersen, akár főzve. A gyökereket fiatalon, 60 centiméteresen gyűjtik be októbertől áprilisig, melyek szárítással tartósíthatóak.

Mind a gyökerét, mind fiatal hajtásait úgy használják fel, mint a spenótot vagy spárgát. Utóbbiból ritkábban főzeléket is készítenek.

A bojtorján gyógynövényt a szépségápolásban is használják: leveleinek és szárának nedvével az erősen zsírosodó hajat kezelik, de használják még hajhullás és korpásodás ellen is.

A bojtorján gyógynövény felhasználása gyógynövényként

A bojtorján összegyűjtött magvait porrá törve és azt rágcsálva karbantarthatjuk vele szájunk baktériumflóráját, illetve enyhe fogfájás ellen is jó. Vizelethajtó hatását a népi gyógyászatban húgykőoldóként alkalmazzák, valamint ízületi gyulladásokra, köszvény ellen is. A terméstokból készült teája serkenti az agyműködést.

A bojtorján gyógynövény gyökerét teafőzetként fogyasztják, gyógyhatásai:

segíti a veseműködést;
izzasztó hatás;
húgykőoldó, vizelethajtó hatás;
köszvény tüneteinek enyhítése;
epekőhajtó hatás;
vércukor csökkentése stb.

Külsőleg ekcéma kezelésére is használják.

Bojtorján gyógynövény: nem mind gaz, ami annak látszik