Izsóp (Hyssopus) fűszernövény

Izsóp (Hyssopus) fűszernövény, a méhek aromás kedvence

+1 érdekesség

Az izsóp (Hyssopus) bizonyára nem a legismertebb fűszernövény; de még csak gyógynövényként sem kifejezetten híres.

Pedig az izsóp igazán megérdemelné a népszerűséget: jellegzetes, fűszeres aromáját a méhek is kedvelik, és ősidők óta használják gyógynövényként is. És a tetejébe még egy kellemes megjelenésű, dekoratív dísznövény is, melynek még különlegesebb igényei sincsenek. Ezért javasoljuk minden, kertészkedést szerető embernek – akár kezdő kertészeknek is – hogy neveljen izsóp fűszernövényt a saját kertjében.

A kerti izsóp fűszernövény rendszertani besorolása, élőhelye

Az izsóp, és ezen belül a leggyakrabban használt kerti izsóp fűszernövény az ajakosvirágúak rendjébe és árvacsaládfélék családjába tartozó évelő növényfaj.

Az izsóp fűszernövény leginkább a Földközi-tenger, Kis-Ázsia környékén honos, de sok helyütt a világban, köztünk hazánkban is előszeretettel termesztik kiskertekben.

Az izsóp fűszernövényt ismerhetjük még izsópfű és őszbogáncs neveken is; de nem tévesztendő össze a kerti izsópnak is nevezett borsikafűvel.

A kerti izsóp fűszernövény megjelenése, igényei, termesztése

Az izsóp egy félig örökzöld növény. Mintegy 40-60 centiméterre nő meg, és erősen elágazó szerkezetű. Sötétzöld levelei lándzsásak, virágai lehetnek kék, piros vagy fehér színűek is; július-augusztusban virágoznak, és füzért alkotnak. Az izsóp kis makkocskaterméseket hoz.

Az izsóp fűszernövény nem különösebben igényes. Legjobban a meszes vagy lúgos talajt és a közepes meleget kedveli, a nem túl kemény fagyokat (kb. -4C-ig) is átvészeli. Ilyenkor még virágzik is, ezeket akár télen is leszedhetjük.

Az izsóp fűszernövényt lehet szaporítani tőosztással, dugványozással és akár magról is. Csakúgy, mint a levendulát, az izsópot is lehet sövényként is ültetni.

Az izsóp fűszernövény felhasználása

Az izsóp fűszernövénynek a fiatal virágzó hajtásait: leveleit és a virágait is felhasználják különböző területeken. Szinte egész évben szedhető; kiszárítva, árnyékos, szellős helyen tartva vagy fagyasztva hosszabban is eláll, kezelése megegyezik a citromfűével.

Különleges illatát a benne található illóolajoknak köszönheti, ezt a kozmetikaiparban is kiaknázzák: a kölnivíz egyik alkotórésze is. Biokertekben méhek vonzására és káposzta közé ültetik, a káposztalepkék csalogatására.

Az izsópban számos hasznos anyag, köztük C-vitamin is található, ezért gyógynövényként, tea formájában fogyasztják. Leggyakrabban köhögéscsillapításra, gyulladás ellen, megfázásra, görcsoldásra, izzadáscsökkentésre, emésztésjavításra. Mindazonáltal fogyasszuk mértékkel, és illóolaját csak külsőleg használjuk.

Az izsóp (Hyssopus) fűszernövény felhasználása a konyhában

Az izsóp fűszernövény illata a mentához hasonló, enyhén kesernyés; pástétomok, húspácok, vadételek, zöldséglevesek, saláták, halak, burgonyás ételek ízesítésére használják. Sok országban nehéz, zsíros ételeket is fűszereznek vele, hogy kihasználják emésztést javító hatását is.

Az izsóp fűszernövény likőrök ízesítésére is kiválóan alkalmas; például ez az abszint egyik hagyományos alapanyaga.

+1 érdekesség:

Az izsóp nem csupán gyógy- és fűszernövény és dísznövény, és nem csupán a méhek kedvence. Mindezeken túl még a szőlő egyik leghatékonyabb védőnövénye is.

Fűszer és gyógynövények

Kerti ötletek témájú cikkek

Kerttervezés témájú cikkek

Kertépítés témájú cikkek

Díszkert témájú cikkek

Gyógynövényinfó